Nagyboldogasszony – a bizalom és a remény ünnepe

Vannak ünnepek, amelyekhez nemcsak egy dátum, hanem érzések, arcok, találkozások és emlékek is hozzátartoznak. Számomra Nagyboldogasszony ünnepe ilyen. Ha néhány szóval kellene megfogalmaznom, mit jelent számomra ez a nap, talán ezeket mondanám: bizalom, remény, hála, biztonság és Mária féltő szeretete. 

Nagyboldogasszony ünnepén különösen is közel érezzük magunkhoz Máriát. Édesanyaként tekintünk rá, arra az Édesanyára, aki nem veszi el tőlünk az élet nehézségeit, de jelenlétével valami egészen fontosat ad: biztonságot. Azt az érzést, hogy nem vagyunk egyedül. Hogy van valaki, aki féltő szeretettel kísér bennünket, és aki minden élethelyzetünket képes Jézus elé vinni.

Mária életének egyik legfontosabb szava talán éppen a bizalom. Nem tudhatta előre, hogyan alakul majd minden, mégis igent mondott Istennek. Bízott akkor is, amikor nem értett mindent. Bízott akkor is, amikor az út nehézzé vált. És ott maradt Fia mellett a kereszt alatt is. Talán ezért olyan fontos számunkra Mária: mert megtanít bennünket arra, hogy a hit nem azt jelenti, hogy mindig mindent értünk és mindent biztosan látunk. A hit sokszor egyszerűen azt jelenti: rá merem bízni magamat Istenre.

Nagyboldogasszony ünnepe ugyanakkor a remény ünnepe is. Mária mennybevétele azt hirdeti számunkra, hogy életünknek van célja és beteljesedése. Amit most élünk, nem a végső valóság. A fájdalmaink, veszteségeink, küzdelmeink és bizonytalanságaink mögött ott van Isten ígérete: az élet végső szava nem a halálé, hanem az életé.

Ezért különösen szép, hogy ezen a napon három település közössége együtt ünnepel. Három különböző közösség, különböző történetekkel, örömökkel és nehézségekkel, mégis egyetlen ünnepben összekapcsolódva. Együtt állunk Mária előtt, és együtt adunk hálát. 

Hálát mindazért, amit kaptunk.

Hálát azokért az emberekért, akik mellettünk vannak.

Hálát a közösségeinkért.

Hálát azokért is, akik már nem lehetnek közöttünk, de életük és szeretetük továbbra is része annak, akik vagyunk.

Talán ez a búcsú egyik legszebb üzenete: nem egyedül járjuk az utat. Egymás hite, szeretete és imádsága is hordoz bennünket. És amikor Mária szobra vagy képe előtt állunk, talán mindannyian más-más dolgot viszünk a szívünkben. Van, aki örömmel érkezik. Van, aki kérdéssel. Van, aki hálával. Van, aki fájdalommal. Van, aki talán éppen csak annyit szeretne érezni: biztonságban vagyok. Mária pedig mintha csendben ezt mondaná nekünk: ne félj, nem vagy egyedül.

Ezért szeretném, ha Nagyboldogasszony ünnepe idén is a bizalom ünnepe lenne. A bizalomé, amellyel Mária Isten kezébe helyezte életét. A reményé, amely túlmutat minden nehézségen. A hálaadásé, amely megtanít bennünket észrevenni mindazt a jót, amit kaptunk. És annak a szeretetnek az ünnepe, amelyben Mária ma is féltő Édesanyaként kísér bennünket.

Nagyboldogasszony, könyörögj értünk!
Őrizd közösségeinket, családjainkat és mindazokat, akiket rád bízunk.
Taníts bennünket bízni, remélni és szeretni.
És amikor életünk útján elfáradunk,
adj nekünk biztonságot abban a tudatban,
hogy Isten szerető kezében vagyunk.