A berkenyei plébánia története
A helység neve a magyar “berkenye” növénynévből ered. Ősi püspöki birtok Nógrád megyében, II. Endre adományozta Nógráddal együtt a püspökségnek, és a török alatt a közvetlen püspöki kezelésben maradt nógrádi birtok központja volt. Először 1299‒ben Werkenye néven fordul elő, ekkor “terra”, vagyis még lakatlan föld. Betelepüléséről nincs adat, sőt még neve sem fordul elő a püspöki urbáriumokban. Igaz, maga Nógrád sem, mivel közvetlen kezelésben volt, de nem említik a török defterek sem, így valószínűleg Nógrádhoz tartozott. A felszabadulás után 1718-ban Althann Frigyes püspök németekkel telepíti be. Ennek ellenére sem 1720-ban nem írják össze, sem Bél Mátyás nem említi faluként 1742-ben, noha 1734-ben mint Nógrád filiáját írják össze, mint svábokkal (per Svevos) újonnan betelepített helyet.
Az 1773. évi Lexicon, mint német lakosságú falut említi. Így faluszervezetét 1750‒1760 között kaphatta. A falu egészében a püspöké, és 1785-ben 21 egész telken 25 jobbágy, 29 házas zsellér és 7 ház nélküli zsellére, valamint 14 iparosa volt. A szántó 1848-ban a jobbágyság birtokába ment át, de a község erdeje (1343 kh.) egészen 1945-ig maradt a püspökség birtokában. Jelenleg is fennálló község Nógrád megyében, noha 1947-ben a német lakosság egy részét kitelepítették. Az 1629. évi nagyszombati zsinat “Függeléke” a nógrádi főesperesség plébániái között említi, ezek szerint templomának is kellett lennie. A XVIII. század elején a nógrádi plébániához tartozott. 1734‒36-ban az Acta Cassae Parochorumban a következő áll: Kis fa kápolnája van. Egy kelyhe és egy kazulája van. Jelenlegi templomát Migazzi Kristóf építtette 1777-ben a Szent Kereszt tiszteletére. Főoltárképe a Szent Kereszt imádását ábrázolja, ismeretlen nevű XVIII. századi osztrák mester művészi alkotása. A templom műemlék jellegű. Barokk berendezése van. Mostani plébániáját Lukácsy Imre nógrádi plébános szorgalmazására szorgalmazására Szarvas Ferenc püspökhelyettes szervezte 1848-ban.
Forrás: Váci Egyházmegye honlapja