A nógrádi plébánia története
Nevének jelentése is azt mutatja, hogy itt a régi vár helyén egy új várat építettek -így lett a község neve Nógrád (Neograd). Várát a honfoglalással kapcsolatban Anonymus említi. Eszerint Árpád fejedelem legjelesebb vitézlő hadnagyait (Zuárdot, Kadosát és Hubát) küldte Gömör és Nógrád várának elfoglalására. De Árpád-kori a vár alatti "Nógrád város" is, amelyet II. Béla király 1138-ban a dömösi prépostnak adományoz, majd II. Endre király 1199-ben Boleszló püspöknek adja a várat, valószínűleg a faluval (vagy várossal) együtt. 1289-ben a püspök különféle szabadalmakat adott Nógrád városnak. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben szereplő "Archidiaconatus Neugradiensis" elnevezés valószínűleg a megyétől kapta a nevét. Talán ez a főesperesség azonos az 1236-ban említett "váci" főesperességgel, és nógrádi főesperesség pedig mindig volt az esztergomi érsekségben. A váron jelentékeny építkezést végeztetett Báthory István váci püspök. A várat a törökök 1544-ben elfoglalták, Pálffy Miklós 1594-ben visszafoglalta. 1605-ben Bocskay István, mint a királyhoz hű várat ostrom alá vette, Bethlen Gábor 1619-ben el is foglalta, de 1622-ben kénytelen volt ismét visszaadni II. Ferdinándnak. 1663-1685-ig ismét török fennhatóság alatt állott. Ebből érthető, hogy maga a hely is és az ott működő plébánosok is nagyobb szerepet játszottak az egyházmegye irányításában a török hódoltság ideje alatt.
A vár a török hódoltság alatt a váci püspökök ideiglenes tartózkodási helye is volt. Nagyfalvay Gergely váci püspök idejében itt püspöki helynökséget hoztak létre. Az Egyházmegyei Könyvtár egyik korabeli kötetében Nagyfalvay bejegyzése látható. Ez a könyv minden bizonnyal az ott berendezett liturgikus "könyvtár" egyik megmaradt darabja. Nógrád birtokosa 1685-től kezdve folyamatosan a váci püspök volt. A vár történetére vonatkozó emléktáblát Róka János váci kanonok másolta le és közölte Vácra vonatkozó könyvében. Ősi nevén ma is fennálló község Nógrád megyében.
Chobot már a morva-szláv időben, tehát a honfoglalás előtt feltételez ezen a helyen kereszténységet, így templomot és papot is. De szerinte Boleszló püspök okvetlenül szervezett plébániát, amellyel együtt járt a templomépítés is. Ugyancsak Chobot (és Rajz) szerint a Pongrácz-féle (váci) térképen két templom van. A valóságban - bár a rajz nagyobb épülettömböt ábrázol - ezt kivenni nem lehet, hacsak hozzá nem veszi a tőle délnyugatra lévő névtelen templomot, amelyet azonban Sándor Frigyes a külön községjelző karika miatt más, "névtelen" falu templomának tart.
A budai káptalan 1299-ben említi Boldogasszony tiszteletére szentelt templomát, amelynek plébánosát Tamás püspök 1284. évi kiváltságlevele alapján a lakosság választott. II. Mihály váci püspök - Jakab nógrádi plébános és az ottani bíró kérelmére - 1362-ben átiratta ezt a kiváltságlevelet.
Ha a térképről nem is, az egykorú leírásokból mégis legalább két templomra lehet következtetni. Az 1653. évi Urbarium a belső várban kápolnát említ. Evlia Cselebi 1664-ben Nógrádon is járt, ahol a magyarok nem tették keresztény templommá Szulejmán khász dzsámiját, mely az első, 1544-től 1594-ig tartó török megszállásból való volt, s imádkozóhelyül egy másik templomot építettek. A várban lévő kápolna az 1675. évi robbanáskor elpusztulhatott. A faluban lévő egykori török mecsetet, amely azonos lehetett a falu ősi templomával, Dwornikovich 1699-ben újból felszenteli. A templom bizony szegényes: sem szentélye, sem tornya, sem kerítése nincs, két harangja fa-haranglábon van elhelyezve. Az Acta Casse Parochorum szerint: Temploma /1734-36./ Szűz Mária mennybevételének a tiszteletére van szentelve. Nincs szentélye, tornya, kerítése. Van egy kelyhe, egy ciboriuma, két elnyűtt kazulája, két harangja fa-harangtoronyban felfüggesztve.
Sajnos a templom 1754-ben leégett, és akkor kezdte el Althann M. Károly a mostani templom építését, melyett Migazzi Kristóf fejezett be és szentelt fel Mária mennybevételének tiszteletére 1757. augusztus 27-én. Ma ez a templom műemlék jellegű. A templom berendezése és kifestése ma is a XVIII. századi állapotokat tükrözi. Egy neobarokk kelyhe 1877-ből való, zománcképekkel van díszítve. A XVIII. századból származó barokk selyem- és ezüst-brokát miseruhái vannak, az egyiken a Migazzi-címer látható.
A XVII. században plébánosai voltak: Hamerl Máté 1636-ban, Szegedi Császár János 1651-ben, Korompay Péter 1654-ben és Istvánffy Bálint János 1666-ban, akik az akkori váci püspök földesúri megbízottai is voltak. (Ennek ellenére Pázmány Appendixében Nógrádot az esztergomi egyházmegyés plébániák között sorolja fel.) Az 1675. évi garamszentbenedeki gyűlésen résztvevő Terenyei Bendő István kisnógrádi esperes akkor valószínűleg nógrádi plébános is volt. Utódja Barnaky András, szintén külső főesperes, 1696-ban kezdte az anyakönyveket vezetni. A plébánia háza 1770-ben épült, melyet 1980-ban renováltak. Műemlék jellegű. Historia Domusa 1961-ben kezdődik. A XVIII. századból eredő könyvtára jelenleg a Váci Egyházmegyei Könyvtárban van elhelyezve. Az egyházközség elemi iskolát is fenntartott, l943-ban a tanerők létszáma 3 fő volt.
Forrás: Váci Egyházmegye honlapja