Egy délután, mely egymásról és egymásért szólt

Február 25-én került sor Ima-katekézisünk alkalmának megtartására, melyre izgatottan, érdeklődve, kíváncsian vártunk. Elsősorban azért, mert legbelül éreztük, hogy fontos jubileumi felkészülésben veszünk részt, másodsorban pedig azért, mert ez az alkalom a miénk volt, a Börzsönyaljai Egyházközségeké. Egy délután, amely során elsősorban Istenért és egymásért voltunk jelen. 

És mit tettünk ezen a vasárnap délután mindössze két óra alatt? Hallgattunk, imádkoztunk, énekeltünk, beszélgettünk, kacagtunk, sírtunk és falatoztunk. Talán azt is mondhatnám, hogy semmi különöset. De lelkem mélyén mégis azt érzem, hogy nagyon sokat tettünk. Keresztény közösséget formáltunk. Megtapasztaltuk, hogy milyen erő, lelkesedés, őszinteség, hitelesség és összetartozás rejlik településeink híveiben. 

S mindezt egy aprócska gyertyaláng jelképezi, mely most mindannyiunk szívében és lelkében lángra gyulladt, és közösen őrizzük, hogy fénye életben maradjon, és egyre inkább láthatóvá váljék. 

Olyan alkalmon vagyunk túl, mely tanúságtétel volt mindannyiunk számára, és amely minden bizonnyal a látszólag haldokló és szürke nagyböjtben a reményteljes feltámadás jeleit mutatja, melyre közösségeink egymást erősítő hittel, reménnyel és szeretettel vágynak és várakoznak.

További képek a galériában megtekinthetők.